Miért indulok?

Saját bőrömön tapasztaltam, mit jelent egy elhibázott városvezetés. Igaz, az utóbbi időben több polgármester váltotta egymást, mindenik a saját elképzelésével keresztezte elődje terveit. Ideje, hogy átfogóbb és hosszabb távú fejlesztési tervet fogadtassunk el a helyi tanáccsal, amely kötelező lehetne a további, esetlegesen más színű önkormányzati testületekre is. Történtek próbálkozások, változásokat is tapasztalhatunk, de mindezek nem tükröznek egységes elképzelést. A régi főtér rendezése befejezetlen, vannak elhanyagolt részletek, és a lakótelepek rendezése is várat magára. Még mindig gond a piac rendezése, a nyilvános illemhelyek hiánya, az angyalkás kút környéke, és még sorolhatnám…

A legnagyobb gond a civilizált parkolóhelyek hiánya. Ésszerű és egységes elképzeléssel ezen is sokat lehetne javítani. De ha már a közlekedésnél tartunk, akkor érdemes lenne megemlíteni a forgalmat. Nem csak a parkolók ésszerű kialakítása hiányzik, hanem a közlekedés ésszerűsítése is. Újabb körforgalmi részt kellene kialakítani a Perla tömbház előtt, hiszen itt négy fontos útvonal találkozik. Ugyanerre lenne szükség a régi főtéren is a városháza előtt. Több körforgalmi kereszteződés kialakításával, sokkal kevesebb forgalmi lámpára lenne szükség. A forgalom racionalizálása a gyalogosok számára is elfogadhatóbb lenne, hiszen nem kényszerülnének állandóan kerülgetni a szabálytalanul járdán parkoló járműveket. Egyébként az is kérdés, hogy miért nem büntetik a szabálytalankodókat. Ha a törvény alkalmazása következetesebb lenne, talán csökkenne a szabálytalankodók száma is.

Ugyancsak nagy gond a környezetszennyezés és az emiatt történő klímaváltozás. Pedig vajmi keveset teszünk az energiafogyasztás csökkentésére. Minden pályázati és támogatási lehetőség ellenére e helyi költségvetésből nem különítettek el pénzalapokat a tömbházak szigetelésére. A kormány az összköltség 34%-át kifizetné, a helyi és uniós alapokból újabb 33% fedezhető lenne, így a tömbházak lakótársulásaira alig a költségek 33%-a jutna. Az energia-megtakarítás viszont elérheti akár az 50%-ot is. Ez mindenkinek megérné, a város költségvetéséből mégsem különítettek el erre pénzt. Pedig Zilahon legalább 1000 olyan tömbház van, amelynek lakói önerőből képtelenek a lakások megfelelő hőszigetelésére. Ezen is lehetne változtatni.

A közigazgatásban elsősorban a szolgáltató önkormányzat kialakítását tartom fontosnak. Sokkal nagyobb szakértelemre lenne szükség és sokkal nagyobb nyilvánosságra. Olyan irodát szeretnék, amelyben a közigazgatás minden csínját-bínját ismerő és legalább mindkét nyelvet beszélő emberek tudnának minél teljesebb információt nyújtani az adófizető állampolgárnak. Nem egymáshoz küldözgető hivatalnokokra van szükség, hanem ügyintézőkre, vagy legalábbis segítségre az ügyintézésben. Nem egy esetben tapasztalhattuk, hogy a hivatalos folyamatok értelmezésében is különbözik a hivatalnokok véleménye, attól függően, hogy mely íróasztalnál ülnek. Ez elfogadhatatlan. De nem csak a hozzáértés a fontos, hanem az emberekkel való kapcsolatteremtés képessége. Ilyen közszolgálati hivatalban elengedhetetlen a közönségszolgálati alapismeret (ez jobb helyeken PR jelzéssel rövidítik, és külön szakma).  Az adminisztráció csökkentésével talán az állampolgár is könnyebben intézhetné dolgait a városházán. Mindezt nem csak saját tapasztalatom mondatja velem.

A közigazgatásban elengedhetetlen a civil szervezetekkel való jó kapcsolat, hiszen az önkormányzat egymagában nem képes minden szociális gondot felvállalni. Nem csak az alapítványokra, egyesületekre gondolok, hanem az egyházakra is. Ehhez viszont meg kell teremetni a megfelelő feltételeket. Ebben elsődleges nem csak az egyházak támogatása, hanem az elkobzott anyagi javaik visszaszolgáltatása is. Jogos igényeik esetében nem tárhatjuk szét tehetetlen kezeinket, mondvacsinált indokokkal. A helyi közigazgatás dolga megoldást találni a problémákra. Egyébként a civil szervezetekkel kapcsolatban a helyi közigazgatás dolga segíteni azokat a hagyományápolásban, a népi identitástudat megőrzésében is. De ugyanez vonatkozik a szociális ellátásra is. Itt is szükség van az egyházakkal és a civil szervezetekkel való jobb együttműködésre.

Elhibázottnak tartom a városi tanács jelenlegi adópolitikáját. Csak egy példát mondok: a minél nagyobb bevétel érdekében a törvény által megengedett lehető legnagyobb adóterhekkel sújtották a vállalkozásokat. Ahol 5-10% közötti adóterhet írt elő a helyi közpénzeket szabályzó törvény – amely még +- 2%os eltérést lehetőé tesz – ott 12%-os adót alkalmaz a város. Ez nem kevés kisvállalkozást lehetetlen helyzetbe hoz. Igaz, törvényes az alkalmazás, de méltányosabb lett volna alacsonyabb átlagot meghatározni. A pillanatnyi bevételnövelés helyett a hosszabb távú elképzelés pontosan a kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeit kellett volna figyelembe vegye. A kisvállalkozások fejlődése munkahelyteremtéssel jár, ez növeli a lakosság fizetőképességét, fokozódik a kereskedelem forgalma és a a helyi önkormányzat nem csak a jövedelemadókból, de a forgalmi adókból is többletbevételhez jut. Ez a bevétel fölösen pótolná az azonnali jövedelem kiesést. Alapvetően nem ismerték fel a közgazdasági közhelyet, miszerint a kisebb adóteher hosszútávon nagyobb jövedelemhez juttatja az önkormányzatokat. Az alacsonyabb szintű adót több állampolgár tudja befizetni, a maradék jövedelméből újabb járművet vagy ingatlan tud vásárolni, amelyek után megint adót fizet… Ez lavinaszerű, láncreakciós jelenség. Nem lenne szabad ekkora terheket róni azokra, akik kezdeményezőkészsége és tehetsége új munkahelyeket teremt.
A város fejlődésének záloga nem az azonnali bevételek növelése, hanem a lakosság megélhetési lehetőségeinek lehető legszélesebb biztonsága! Ez időben sokkal több jövedelmet hoz a városnak.

Hosszabb távú helyi tervekre lenne szükség, amelyek nem csak egy mandátumra szólnak. A polgármesteri hivatal egymagában nem tud mindent megoldani.

Olyan közigazgatási szellemet szeretnék, amely bevonja a lakosságot is a város életébe, a város életének alakításába. Elég volt a beszédekből, most már cselekedni is kellene. De ez mindnyájunkra vonatkozik! Nem elég elégedetlenkedni, választani is kell!

 

Sojka Attila János

polgármesterjelölt, Zilah

Születési dátum és hely:

1962 augusztus 25, Zilah

Tanulmányok és más képzések:

1980-ban érettségiztem az Ady Endre Líceum matematika-fizika szakán

BBTE pénzügyi-közgazdasági szakán felsőfokú végzettséget nyertem

Munkatapasztalat:

1990-ig a zilahi csőgyár alkalmazottja voltam
1991-94 között a Román Kereskedelmi Bank (BCR) zilahi fiókjának osztályvezetője voltam
1992-ben alapított magáncégemnek sikerült fellendítem a forgalmát. Jelenleg a SONA IMPEX bútorszövet- és bútorkereskedéssel foglalkozik. Mindez anyagi biztonságot nyújt feleségem, kislányom illetve édesanyám számára is.

Politkai tevékenység:

Az RMDSZ zilahi szervezetének alapító tagja vagyok.
Gazdasági alelnöke voltam a szervezetnek. Jelenleg politikai alelnöke vagyok.

Mit szeretek

Tenisz, nótázás, kirándulás.
Állat és természetbarát vagyok.



Önkormányzati választások www.rmdsz.ro Önkormányzati választások Videók Fotók Jogszabály Önkormányzati választási program Letölthető anyagok Sajtófelelősök elérhetősége Kontakt Linkek